5 kérdés – 5 válasz munkaügyi témában

Szakember segít a kérdések tisztázásában

(0 Szavazat)36 megjelenítés

Kérdés-válasz sorozatunkban Daniela Bortoș, a Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőség szóvivője ad választ a Hargita megyei embereket leginkább foglalkoztató kérdésekre.

  1. Felmondhatja-e az alkalmazott a fizetett kényszerszabadság idején a munkaszerződését?

A kényszerszabadság idején a munkavállaló benyújthatja a felmondását, és a kényszerszabadság letelte után kezdődik el a felmondási idő. A felmondás a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésére vonatkozó egyoldalú akaratnyilatkozata, Tehát a munkavállalónak a munkaviszony felmondással való megszűntetése kimondottan az alkalmazott kizárólagos döntése, azaz a munkaadó ezt nem kérheti vagy erre nem kényszerítheti.

A törvényes felmondási idő 20 munkanap a végrehajtói munkakört és 45 munkanap a vezetői munkakört betöltők esetében. Nyilván ezeket a határidőket a felek beleegyezésével, a munkaszerződés, a belső szabályzat vagy a kollektív munkaszerződés előírásai alapján lehet csökkenteni.

  1. A fuvarozó cégek tevékenysége nem folyamatos a járvány idején. Van más lehetőség arra, hogy ne kelljen mindig ki-bejelenteni az alkalmazottakat a Revisalban?

A REVISAL-ban való jelentés folyamata, amelyet a 905/2017. számú kormányrendelet szabályoz, nem változik a pandémia okozta válság kapcsán. Ebben az időszakban is jelenteni kell a REVISAL-ban a munkavállalók munkaszerződésében bekövetkezett változásokat, kivéve az egyéni munkaszerződések felfüggesztésének időtartamát betegség esetén.

3. Mi történik május 15-e után azon cégek alkalmazottjaival, amelyek nem tudják azonnal újraindítani tevékenységüket?

A szükségállapot feloldása után a gazdasági szereplők a következő opciókat tarthatják szem előtt:

a) A munkaszerződések további felfüggesztése a tevékenység gazdasági, technológiai, strukturális vagy hasonló okból történő időszakos megszűnése vagy csökkentése miatt, a foglalkoztatott munkakörének megfelelő alapbér legalább 75% -ának megfelelő támogatással (a munkatörvénykönyvben előírt kényszerszabadság esete). Ebben az esetben a munkaszerződések nem szűnnek meg, a munkavállalók a munkaadó rendelkezésére állnak.

Ilyen esetben a munkáltató nem részesül többé a munkanélküli-ellátás kifizetéséhez nyújtott állami támogatásból, amelyet csak a szükségállapot idejére szabályoztak. Ehelyett az állam más formájú támogatást nyújthatna a pandémiás válság által sújtott munkáltatóknak, ha úgy döntenek.

b) Ha nem tudja folytatni a munkát, a munkáltatónak lehetősége nyílik az elbocsátásra a munkavállalóval nem összefüggő okokból is - például a munkaviszony megszűnése, objektíven megindokolt gazdasági érv alapján és a törvény által előírt eljárás szerint. Ez többek között megköveteli a végrehajtó pozíciókban legalább a 20 munkanapos, a vezetői pozíciók esetében a 45 munkanapos felmondási határidő betartását.

c)Egy másik forgatókönyv a munkaszerződések, a felek közös megállapodásával történő felmondása, ebben az esetben nincs szükség a felmondási határidő betartására, ha mind a munkáltató, mind a munkavállaló megállapodnak az egyéni munkaszerződés ezen záradékáról.

4.A munkaadó kötelezheti-e az alkalmazottakat a fizetetlen szabadságra?

Ebben a vonatkozásban, az új szabályozások megjelenéséig, a helyzetet kimondottan az érvényben lévő jogszabály szerint tudjuk elemezni, amely egyrészt az alkalmazottak jogaira és másrészt a munkáltatók jogaira tesz utalásokat.

Tehát, amennyiben az alkalmazottak jogairól beszélünk, ezek kellene tudják, hogy a munkáltatójuk milyen esetben hozhat kivételes intézkedéseket, mint az egyéni munkaszerződés szüneteltetése vagy megszüntetése.

A munkaszerződés szüneteltetése esetén a szükségállapot idején, lehetővé teszi a cégek számára, hogy a vis maiorra hivatkozzanak, amely az egyéni munkaszerződés felfüggesztéséhez vezet, a Munkatörvénykönyv, 50-es cikkének, f) betűje értelmében. Így meg kell említenünk, hogy a vis maior vonatkozik minden kívülálló eseményre, amely előreláthatatlan, legyőzhetetlen és elkerülhetetlen a Civil törvénykönyv 1531-es cikke értelmében. Ahhoz, hogy megállapítást nyerjen, hogy a cég valóban vis maior helyzetbe került-e, elemezni kell ennek sajátos körülményeit is.

Mindezek ellenére a szerződés végrehajtása kellene mérvadó legyen, és a visszaélések mindenképpen munkakonfliktusokhoz vezetnek.

A technikai munkanélküliség esetén az egyéni munkaszerződést felfüggeszthetik a munkáltató kezdeményezésére a tevékenység időszakos megszüntetése vagy csökkentése esetén, anélkül, hogy a munkaviszony megszűnne gazdasági, műszaki, strukturális vagy hasonló okokból, a Munkatörvénykönyv 52-es cikkének 1-es bekezdése c) betűje értelmében. Itt az úgynevezett technikai munkanélküliségről van szó.

Ebben az esetben, a tevékenység időszakos csökkentése vagy megszűnése esetén, azok az alkalmazottak, akik nem mennek dolgozni, az alapfizetésük legkevesebb 75%, a betöltött funkciójuk függvényében.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ebben a „technikai munkanélküliségi” időszakban, az alkalmazottakat bármikor visszahívhatják a munkában, mert ők továbbra is a munkáltató rendelkezésére állnak.  

Az elbocsájtás esetén, ez azt jelenti, hogy megszűnik az egyéni munkaszerződés a munkáltató kezdeményezésére. Ezt eredményezheti a munkahely felszámolása, olyan okokból, amelyek nem függenek az alkalmazottól. Oda kell figyelni arra, hogy nem dönthetnek a munkaszerződés megszüntetéséről a tevékenység szüneteltetése idején a karantén felállítása miatt, a Munkatörvénykönyv 60-as cikke, 1-es bekezdése, b) betűje értelmében, mint egyes üzemeltetők esetében, amelyek időszakosan bezártak egy betegség esetének megjelenésekor. Ez utóbbi esetben, a munkaszerződést jogosan függesztik fel.

Az elbocsájtások lehetnek kezdetben egyéniek vagy kollektívek. Azok az alkalmazottak, akiknek megszüntetik a munkaviszonyát tőlük független okokból kifolyólag, részesülnek a munkanélküliség megfékezése érdekében hozott intézkedésekből, ugyanakkor kompenzációban is részesülhetnek a törvény értelmében és a kollektív munkaszerződés alapján.

Kollektív elbocsájtás esetén szükséges előzetesen tájékoztatni az alkalmazottakat és egyeztetni velük, ugyanakkor végig járni bizonyos jól meghatározott procedúrákat a Munkatörvénykönyv értelmében. Mindezeknek a lépéseknek be nem tartása munkakonfliktusokhoz vezethet, amelyeket bíróságon lehet rendezni. Így tehát, egy megoldás, amely egyszerűnek és gazdaságosnak tűnik első ránézésre, végül sokkal költségesebb lehet és több rosszat hozhat a gazdasági szereplőknek.

Alternatív megoldásként nem elhanyagolható a többi lehetőség sem, amelyeket a törvény kínál, mint:

• fizetett szabadnapok, az alkalmazott, alkalmazottak alapfizetésének 75%-ának biztosításával, azoknál, akiknek 14 év alatti, beiskolázott gyermekeik vannak, ezekre a munkáltató utólag visszaigényelheti a pénzt a Garanciaalaptól;

• és a távmunka is lehet megoldás, ami azt feltételezi, hogy bárhonnan lehet dolgozni az információs és távközlési technológia használatával, ebben az esetben a fizetés változatlan marad;

• otthoni munkavégzés, ebben az esetben az alkalmazott minden törvény által elismert jogával rendelkezik, ugyanúgy mintha a munkahely székhelyén lenne. Ugyanakkor ebben az esetben is változatlan marad a fizetés.  

5. Mit tehetnek azon alkalmazottak, akik a betegszabadság lejárta után mennének vissza dolgozni, de időközben más személyt alkalmaztak helyettük?

Az érvényben lévő törvénykezés értelmében, a betegszabadság idején, a munkavállalónak nem szüntethetik meg a munkaviszonyát, csak felfüggeszthetik, és az elfoglalt állásának és funkciójának jogos tulajdonosa marad, amelyre a munkaszerződését kötötték. Amennyiben a helyére egy másik személyt alkalmaztak, akkor ennek egy meghatározott időre szóló munkaszerződést kell kössenek, csak arra az időszakra, amikor az állás tulajdonosa betegszabadságon van.   

A videó az alábbi linken tekinthető meg:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/vl.210086010333781/1570388376476224/

Csíkszereda, 2020. május 16.


[ Közéleti hírek ]

 

Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2021, február»
hkscpsv
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774